Magyar népmesék I. jellemzők

Volt egyszer egy favágó meg a felesége. Egy tavaszi napon kisfiuk született. A favágó, mire a legényke tízévesforma lett, meghalt. A fiú az édesanyjával nagyon szegény sorba jutott. Így hát a gyerek elment a faluba szolgálatot keresni. Rátalált egy kékfestőmesterre, az föl is fogadta inasnak. Ami kevéskét keresett, mind hazaadta édesanyjának. Egyszer egy reggel azt mondja az inas: - Édesanyám, álmot láttam az éjjel! - Mondd hamar, édes fiam! - Egy életem, egy halálom, az álmot el nem árulhatom , míg el nem jön az ideje! Hát jól van. A gyerek elment reggel a mesterhez, neki is elmondta, hogy álmodott valamit, de hogy mit, azt nem árulta el..." - kezdődik a mese.