Látogatásod során cookie-kat használunk, amelyek segítenek számunkra testreszabott tartalmat és hirdetéseket megjeleníteni, személyes információkat azonban nem tárolnak. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k használatát. További információ itt »
Vékás János kronológiájának második kötete, a Magyarok a Vajdaságban 1955–1959 is elsősorban azon időszak korábban még fel nem tárt eseményeinek tárgyszerű leírását tartalmazza, amelyek meghatározták a vajdasági magyarság helyzetét. Az első kötetben többnyire az írott sajtóból merít, míg a kronológia második kötetében az Újvidéki Rádió eddig még nem publikált műsoranyaga alapján mutatja be a történéseket, folyamatokat. Mindezek mellett idéz a Belgrádi Magyar Nagykövetségnek a magyar külügyminisztériumhoz küldött jelentéseiből is. Rávilágít arra, hogy milyen időszakban hogyan viszonyultak az itteni magyarság kérdéseihez, valamint azt, hogy az államközi viszonyok hogyan határozták ezt meg. Nem kevésbé fontos az sem, hogy a Szovjetunióhoz való viszony milyen mértékben határozta meg ezeket a folyamatokat. Úgy a jugoszláv–szovjet, mint a magyar–szovjet viszony alapvetően rányomta bélyegét arra, hogy ezt a kérdést hogyan kezelték.
Épp nincs olyan üzlet, vagy webáruház a globalplazán, ahol ez a termék kapható. Lent mutatjuk a nagyon hasonló termékeket, nézd meg:
Magyarok a Vajdaságban 1960-1964 - Kronológia jellemzők
Vékás János kronológiájának második kötete, a Magyarok a Vajdaságban 1955–1959 is elsősorban azon időszak korábban még fel nem tárt eseményeinek tárgyszerű leírását tartalmazza, amelyek meghatározták a vajdasági magyarság helyzetét. Az első kötetben többnyire az írott sajtóból merít, míg a kronológia második kötetében az Újvidéki Rádió eddig még nem publikált műsoranyaga alapján mutatja be a történéseket, folyamatokat. Mindezek mellett idéz a Belgrádi Magyar Nagykövetségnek a magyar külügyminisztériumhoz küldött jelentéseiből is. Rávilágít arra, hogy milyen időszakban hogyan viszonyultak az itteni magyarság kérdéseihez, valamint azt, hogy az államközi viszonyok hogyan határozták ezt meg. Nem kevésbé fontos az sem, hogy a Szovjetunióhoz való viszony milyen mértékben határozta meg ezeket a folyamatokat. Úgy a jugoszláv–szovjet, mint a magyar–szovjet viszony alapvetően rányomta bélyegét arra, hogy ezt a kérdést hogyan kezelték.