Mire jó a kereszténység? jellemzők

"Ez a könyv sem érne semmit, ha húsz év múlva is érvényes lenne." - Heinz Zahrnt 1972-ben ezzel a radikális kijelentéssel indította útjára gondolatait és töprengéseit, amelyekkel választ próbált keresni arra a kérdésre, mire is jó a kereszténység. Pontosan harminc év telt el azóta és számos okunk lehet arra, hogy az érvényességéről szóló kérdést kiemeljük az idősíkok lehetséges szorításából. A könyv azért sem vesztett aktualitásából, mert az egyház a mai napig nem gyógyult ki teljesen identitászavarából. Keresi a helyét és a szerepét abban a környezetben, ahol már csak azt várják el tőle, ha egyáltalán elvárják, amire igazán felhatalmazást kapott. A többit jobban és szakszerűbben el tudják végezni nélküle is. Az egyház teocentrizmusáért ma a világ kiált, ha szokatlan és idegen frekvenciákon is. De mindaddig, amíg az egyház saját belső zavarainak okozóját külső változásokban látja, legyen az akár szekularizáció, szüksége van az önvizsgálatot és a helyes viszonyultságot serkentő kérdésre. A keresés és a zavar az egyház számára azonban sohasem csak a bizonytalanság jele, hanem egyben elrejtett lehetősége annak, hogy megújuljon. Vajon tud-e az egyház újra és újra sóvá válni a világ számára?