Népzenei tájakon jellemzők

A székelyföldi Csíkrákoson született Sárosi Bálint a magyar és nemzetközi népzenekutatás kiemelkedő tudósa. Kodály Zoltán tanítványaként elmélyült ismerője a népéletnek és művelődéstörténetnek is. Nemcsak elméleti szakember: ismeri a népi hangszerek megszólaltatásának titkait.
Úgyanúgy tudja, hogy gyűjtőúton járva miként kell megszólaltatni a gyanakvó parasztembereket, mint ismereteit közreadva a városlakókat és a fiatalokat. Tudja azt is, hogy a művészet középpontjában az ember áll, aki örömét, bánatát, ünnepeit és hétköznapjait képes maradandó formákban is kifejezni.
Sárosi Bálint népzene-értelmezésében meghatározó Bartóknak az a felismerése, hogy a zenei kifejezés mindig alkalomhoz kötött. Olyan örökség, amely sokszínű, minden alkalommal újraszülető, változataiban és változásában él: ezért maradhat velünk ma is, amikor eredeti közege csak nyomaiban van jele.
A tudós életművét átfogóan bemutató kötet írásai között egyaránt olvashatunk Kodályról, Bartókról, hangszeres népzenéről, magyarnótáról, a cigányzenéről. Különleges élmény egy egzotikus etiópiai gyűjtőút leírása. Összeköti őket a zene, a népzene, a zenében önmagát, közösséget kifejező ember szeretete, az élvezetes stílus és a lenyűgöző tudás.
A Széchenyi-díjas magyar népzenekutató, a zenetudományok akadémiai doktora, az Innsbrucki, illetve a Göttingeni Egyetem volt vendégprofesszora, a Széchenyi Akadémia tagja 2014-ben Prima Primissima Díjban részesült.