Önazonosság és tagoltság ár és hasonló termékek
LÍRA KÖNYV ZRT. Magyar olimpiai lexikon 1896-2012 - CD melléklettel
3 999 Ft
Media Markt
A bolthoz Info
Önazonosság és tagoltság jellemzők
A kötet tanulmányainak csomópontja az identitás reprezentációjának tagoltsága.
Tóth Ágnes és Vékás János tanulmánya e fogalmak tisztázásra és operacionalizálására összpontosít.
Az etnikai, társadalomszerkezeti és regionális adottságoknak az iskolai teljesítményre gyakorolt hatását Morauszki András és Papp Z. Attila elemzi. Eszenyi Orsolya az etnicitásnak a társadalomszerkezeti vizsgálatokban való megjelenését tekinti át. A társadalmi önszerveződések vizsgálatának keretében Bartl Ágnes a cigány pasztorációról, Lajtai Mátyás a roma civil szféráról ad statisztikai és intézményszociológiai áttekintést. A magyarországi etnikai pártszerveződést Dobos Balázs vizsgálja nagy nemzetközi kitekintéssel, Vizi Balázs pedig az Európai Unió politikájában helyezi el a Magyarország kezdeményezésére létrejött Uniós roma keretprogramot. Hluchány Hajnalka tanulmányából a magyarországi kisebbségi elitek médiafogyasztása és politikai beállítódása közötti összefüggésekről kaphatunk helyzetképet, míg Balassa Szilvia és Kovács András az etnokulturális együttélésnek az etnikai sztereotípiákra gyakorolt hatását vizsgálta. Ilyés Zoltán és Tátrai Patrik a szlovákiai Zoboralján a Híd-Most és a Magyar Koalíció Pártjának választói bázisa közti különbségeket vizsgálta a kulturális és politikai antropológia módszerével.
A két világháború közti időszakra három történeti tanulmány összpontosít: Komoróczy Szonja a munkácsi jiddis sajtó belső vitáit, Marchut Réka a Pest megyei németeknek a magyar államhoz való lojalitását, illetve annak változásait vizsgálja, Bárdi Nándor pedig a romániai magyar elit budapesti kapcsolattartásába ad betekintést. A regionalizmusnak az 1990-es évekbeli ukrajnai megjelenését, a nemzetállam-építés és a történelmi, gazdasági, kulturális különbségek közti felkészültségeket - a kárpátaljai viszonyok háttérelmezéseként - Fedinec Csilla tanulmánya mutatja be.
Történelmi tapasztalat, hogy az identitás-politikákat nem lehet egyszerű sémákra építeni. A kötet sokféleségét nem csak interdiszciplinaritása adja, hanem az is, hogy egymás mellett kerülnek elemzésre a kisebbségkutatás legfontosabb csoportjai: a magyarországi nemzetiségek, a cigányság, a zsidóság és a külhoni magyarok.
Tóth Ágnes és Vékás János tanulmánya e fogalmak tisztázásra és operacionalizálására összpontosít.
Az etnikai, társadalomszerkezeti és regionális adottságoknak az iskolai teljesítményre gyakorolt hatását Morauszki András és Papp Z. Attila elemzi. Eszenyi Orsolya az etnicitásnak a társadalomszerkezeti vizsgálatokban való megjelenését tekinti át. A társadalmi önszerveződések vizsgálatának keretében Bartl Ágnes a cigány pasztorációról, Lajtai Mátyás a roma civil szféráról ad statisztikai és intézményszociológiai áttekintést. A magyarországi etnikai pártszerveződést Dobos Balázs vizsgálja nagy nemzetközi kitekintéssel, Vizi Balázs pedig az Európai Unió politikájában helyezi el a Magyarország kezdeményezésére létrejött Uniós roma keretprogramot. Hluchány Hajnalka tanulmányából a magyarországi kisebbségi elitek médiafogyasztása és politikai beállítódása közötti összefüggésekről kaphatunk helyzetképet, míg Balassa Szilvia és Kovács András az etnokulturális együttélésnek az etnikai sztereotípiákra gyakorolt hatását vizsgálta. Ilyés Zoltán és Tátrai Patrik a szlovákiai Zoboralján a Híd-Most és a Magyar Koalíció Pártjának választói bázisa közti különbségeket vizsgálta a kulturális és politikai antropológia módszerével.
A két világháború közti időszakra három történeti tanulmány összpontosít: Komoróczy Szonja a munkácsi jiddis sajtó belső vitáit, Marchut Réka a Pest megyei németeknek a magyar államhoz való lojalitását, illetve annak változásait vizsgálja, Bárdi Nándor pedig a romániai magyar elit budapesti kapcsolattartásába ad betekintést. A regionalizmusnak az 1990-es évekbeli ukrajnai megjelenését, a nemzetállam-építés és a történelmi, gazdasági, kulturális különbségek közti felkészültségeket - a kárpátaljai viszonyok háttérelmezéseként - Fedinec Csilla tanulmánya mutatja be.
Történelmi tapasztalat, hogy az identitás-politikákat nem lehet egyszerű sémákra építeni. A kötet sokféleségét nem csak interdiszciplinaritása adja, hanem az is, hogy egymás mellett kerülnek elemzésre a kisebbségkutatás legfontosabb csoportjai: a magyarországi nemzetiségek, a cigányság, a zsidóság és a külhoni magyarok.
