Pedagógus-andragógus szerepek és kompetenciák az ezredfordulón jellemzők

Két évvel Magyarország EU-csatlakozását követően közismert tény, hogy Európa és benne hazánk versenyképessége a rendelkezésre álló, mobilis humánerőforrás minőségétől, azaz lakóinak tudásától függ. Attól, hogy a munka világában az emberek - a segédmunkásoktól a tudásmunkásokig - képesek-e alkalmazkodni a globális társadalom és gazdaság gyors változásaihoz. Nem véletlen, hogy az Európai Tanács jelentős erőfeszítéseket tesz az egész életen át tartó tanulás eszméjének elterjesztéséért és érvényesítéséért. Az Európai Képesítési Keretrendszer kidolgozói az egységes munkaerőpiac elvárásaként a változásképes tudást, a személyes és szociális kompetenciák meglétét, ezen belül az autonómia és felelősség, a folyamatos tanulás, a hatékony kommunikáció és szociabilitás fontosságát emelték ki. Az EU-dokumentumokban foglaltak azonban csak akkor válhatnak valósággá, ha a munka világa mellett a tanítás-tanulás világa is vallja, illetve mindenki számára elsajátíthatóvá teszi az elvárt ismereteket és kompetenciákat. E kötet többek között arra a kérdésre keresi a választ, hogy a gyermekek és a felnőttek képzésével foglalkozó szakemberek mit gondolnak ezekről a kompetenciákról, birtokában vannak-e ezeknek, és kellően felkészültek-e közvetítésükre. Felvázolja az egész életen át tartó tanulás teljes kérdéskörét, bemutatja a szerző pedagógusok körében végzett kutatásának eredményeit, illetve kísérletet tesz egy új, a pedagógusokra és andragógusokra egyaránt alkalmazható, tevékenységalapú szerepegyüttes körvonalazására.