Per activam resistentiam - Kiadatlan elméleti írások és irodalomtörténeti tanulmányok jellemzők

Ez a kötet látszólag fióktakarítás szüleménye. S ezt a benyomást, a fiók-tisztogatásét keltheti egyesesekben a három, ezt követő, kifejezetten kritikai-irodalomtörténeti tanulmány "hozzácsapása" az elméleti első részhez - miközben szerzőjének igazi arcát éppen ez mutathatja. Utalnom kell azonban itt arra, hogy mikor a hatvanas évek végétől tüzetes irodalomtörténeti kutatást folytattam, át kellett vennem a teljes elméleti vertikum gondozását a kolozsvári egyetemen. Arra a kérdésre a választ, hogyan is nézzen ki ez az elmélet, a magyar s a nemzetközi szakirodalom általam befogható tendenciái sugallták. E tágan felfogva strukturalista kezdeményezés értelemszerűen magához szippantott számtalan szemiotikai és retorikai vonatkozást, fogalmiságot, terminust. Jelen kötet műelméleti része ennek kimetszett részét, magját tartalmazza, tehát egy 1974-75-ben kialakított koncepciót, a Függelék alcímen besorolt zárlatát pedig 1977-ben adtam elő előszóban. Ha nem tévedek, mindez hozzájárulás "a hiányzó magyar strukturalizmus" kérdésének tisztábban látásához... Köszöntöm ezért az olvasót, aki méltónak tartja mérlegelő olvasásra ezt a könyvet, s nem feledkezik meg időbeli beágyazottságáról.