Régi emlékek a Hortobágyról és más írások jellemzők

Most, hetvenkét éves koromban, mint a nap, amikor lemenőben van, és még egyszer visszanéz, úgy nézek vissza a rég hallott emlékekre, és tollat fogok, hogy papírra vessem az utókor számára. Ha valaki egyáltalán vesz annyi fáradságot, hogy elolvassa, legalább megtudja, milyen volt a régmúlt. A régi pásztorélet közel másfél évszázaddal ezelőtt, a kanyargó Tisza legelőt gazdagító kiöntései fölött, napsugárban tündöklő délibábbal ékesített hortobágyi pusztán. Tehát arra kérem az utókort, ha én már nem leszek, és valakinek a kezébe kerül, ne dobja el, hanem őrizze meg a késő utókor számára.