Látogatásod során cookie-kat használunk, amelyek segítenek számunkra testreszabott tartalmat és hirdetéseket megjeleníteni, személyes információkat azonban nem tárolnak. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k használatát. További információ itt »
Kitonich János műve, a Directio Methodica, mely a felsőbb bíróságokon alkalmazott perrendet tárgyalja, eredetileg latinul jelent meg 1619-ben Nagyszombatban (1734-től a Corpus Juris Hungarici állandó mellékleteként közölték). Magyar fordítása csak 1647-ben jelent meg, Kászoni János fordításában. Az 1650-es lőcsei kiadást felhasználva jelent meg a mű jelen edíciója, a Magyar Mercurius gondozásában, új tördelésben, ám követve a korábbi kiadást, és felhasználva annak könyvdíszeit. A mű leírja a kereset, az idézés szabályait, a per lefolyásának mikéntjét, a amp;quot;szemmel való megnézélést amp;quot;, az amp;quot;oldalaslag való vallatást amp;quot;, olvashatunk a szentenciáról (a bírói ítéletről), a bíró, a felperes, az alperes és a prókátor (ügyvéd) szerepéről, a amp;quot;vármegyék székin lévő pörfolyásról amp;quot;, végül amp;quot;az egyházi Szentszéken lévő törvények folyásáról amp;quot;. Az igényesen elkészített kötet elsősorban szakkönyvtárak anyaga.
Épp nincs olyan üzlet, vagy webáruház a globalplazán, ahol ez a termék kapható. Lent mutatjuk a nagyon hasonló termékeket, nézd meg:
RÖVID IGAZGATÁS - A NEMES... ár és hasonló termékek
RÖVID IGAZGATÁS - A NEMES MAGYARORSZÁGNAK ÉS A HOZZÁ TARTOZÓ RÉSZEKNEK... jellemzők
Kitonich János műve, a Directio Methodica, mely a felsőbb bíróságokon alkalmazott perrendet tárgyalja, eredetileg latinul jelent meg 1619-ben Nagyszombatban (1734-től a Corpus Juris Hungarici állandó mellékleteként közölték). Magyar fordítása csak 1647-ben jelent meg, Kászoni János fordításában. Az 1650-es lőcsei kiadást felhasználva jelent meg a mű jelen edíciója, a Magyar Mercurius gondozásában, új tördelésben, ám követve a korábbi kiadást, és felhasználva annak könyvdíszeit. A mű leírja a kereset, az idézés szabályait, a per lefolyásának mikéntjét, a amp;quot;szemmel való megnézélést amp;quot;, az amp;quot;oldalaslag való vallatást amp;quot;, olvashatunk a szentenciáról (a bírói ítéletről), a bíró, a felperes, az alperes és a prókátor (ügyvéd) szerepéről, a amp;quot;vármegyék székin lévő pörfolyásról amp;quot;, végül amp;quot;az egyházi Szentszéken lévő törvények folyásáról amp;quot;. Az igényesen elkészített kötet elsősorban szakkönyvtárak anyaga.