SÁNTAISKOLA jellemzők

Az 1963-ban napvilágot látott Rayuela (Sántaiskola), nem csupán Julio Cortazár fő műve, de a huszadik század második felének egyik korszakalkotó regénye. Hőseinek viszontagságos szerelmi története kapcsán, Cortazár úgy foglalja egyetlen szövevényes látomásba Párizs és Buenos Aires szellemét, környezetét és – tágabb értelemben – a fejlett világ felé tájékozódó latin-amerikai értelmiség tétova kallódását, hogy valami új, kísérleti nyelvvel, képtelenül formabontó szerkezettel tiltakozik egy képtelenné váló emberállapot ellen. A Sántaiskola a „nyitott mű” őstípusát testesíti meg: első két harmada hagyományos rendben van megírva, a harmadik harmad pedig „mellőzhető” vagy tetszés szerinti rendbe illeszthető fejezeteket tartalmaz. Ez a tetszés-szerintiség mintegy társszerzővé avatja az olvasót...