Száműzöttek a Hortobágyon jellemzők

Az 1950-es évek elején, a kommunista diktatúra idején a Hortobágyon tizenkét zárt kényszermunkatábort szerveztek, ahová az osztályellenségnek kikiáltott családokat deportálták. Ezek egyike a Hortobágy központjában, Borsós-tanyán létesült. 1952 júniusában a miskolciak csoportja népesítette be, később Várpalotáról, Besenyőtelekről, Kisköréről, Kunmadarasról és több más helyről telepítettek ide nincstelenné tett embereket. Összesen mintegy ezer különböző korú személy élt és dolgozott itt rabszolgaként, reménytelen sorsközösségben 1953 őszéig. 1990 óta emlékkereszt hirdeti a kilenclyukú híd mellett az embertelenség, a szenvedők, az áldozatok emlékezetét, 2003-ban pedig a borsósi tábor helyén hármas kopjafát állítottunk az odahurcolt magyar családok emlékjeleként. Könyvünkben a Borsósra száműzöttek sorsát mutatjuk be: feltárjuk a tényeket; visszaemlékezések és dokumentumok közlésével idézzük fel a kitaszítottság hosszú-hosszú hónapjait.