SZLOVÁKIAI MAGYAR KÖNYVMŰVÉSZET 1918-1945 jellemzők

amp;quot;A kilencvenes években bekövetkezett rendszerváltásig a huszadik századi magyar képzőművészet ismeretlen fejezeteit jelentették a trianoni döntés nyomán Magyarország határain kívül, a szomszédos országokban élt és alkotó magyar képzőművészeti életnek, de nélkülük képzőművészetünk szerves fejlődéséről sem beszélhetünk. A világháború után, majd a kádári kultúrpolitika 3T -azaz tiltott, tűrt, támogatott- kategóriái által sújtott művészek és művészettörténeti kutatások következtében a amp;quot;legelfelejtettebbek amp;quot; az 1918 után a szülőföldjükön - Csehszlovákia, Ukrajna, Románia, Jugoszlávia területén - maradt alkotó művészek.A kiközösítés kettő volt: A közép-európai országok közös ideológiai eszméi alapján az egyes országokban élő magyar alkotók életművei az adott többségi nemzet kultúrájában sem kaptak helyet, sőt, gyakorlatilag 1918-tól nem tartoztak bele annak fejlődésvonalába. Ez a többszörös kivetettség eredményezte, hogy képzőművészetünk szerves kapcsolatait más művészekkel (szlovák, cseh, ro