SZÜLŐFÖLDEM jellemzők

A kötet Tamási Áron két önéletrajzi írását tartalmazza. Tamási 1939-ben adta ki Szülőföldem című művét, mely az Amerikából a falujába hazautazó író vallomása. Ez a könyv nemcsak a szülőföld szeretetéről, hanem a kisebbségi sorban élőkkel való sorsvállalásról is szól. A művet a háború után elhallgatták, második, hasonmás kiadása csak 1986-ban Baselban jelenhetett meg. A másik mű, a Vadrózsa ága egy tervezett kötet része, melynek azonban csak két fejezete készült el. A Tamási Áron életének utolsó hónapjaiban született írásban az 1926 és 1934 közötti időszak hétköznapjai elevenednek meg, különös tekintettel a korabeli kolozsvári irodalmi életére és az Erdélyi Helikon mindennapjaira. Részlet a Szülőföldemből: „Kialudva és megzsugorodva fekszik a város, amikor hazafelé tartok az udvari szállóba. Sehol senki nem jár. Úgy megsűrűsödött a pára, hogy az arcom és a ruhám vízzel telik meg a rövid úton. Jólesnék, ha a kicsi szobában dorombolva fogadna a kályha, de a fa most is ott fekszik a vaskar