Látogatásod során cookie-kat használunk, amelyek segítenek számunkra testreszabott tartalmat és hirdetéseket megjeleníteni, személyes információkat azonban nem tárolnak. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k használatát. További információ itt »
S. Horváth Géza (1971) a Pannon Egyetem Irodalom- és Kultúratudományi Intézetének docense. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán végzett (1995), PhD fokozatát ugyanitt szerezte irodalomtudományból (2001). Kutatási területe a 1819. századi európai regény történeti és elméleti poétikája, különös tekintettel Dosztojevszkij regényművészetére. Egy évtizede foglalkozik Mihail Bahtyin munkásságával, fordítja, kommentálja Bahtyin műveit (A szó Dosztojevszkijnél, A szó a regényben), nemzetközi konferenciákon tartott előadásokon és több tanulmányban tárgyalta az orosz szerző nyelv- és irodalomelméletét. A címben exponált kérdéskört S. Horváth Géza széles körű filozófiai, nyelv- és irodalomelméleti szakirodalomra támaszkodva fejti ki. Miközben A tett filozófiájá-tól a Rabelais-könyvig terjedő életmű kibontakozó, alakuló egységére figyel, nem mulasztja szembesíteni Bahtyin koncepcióját azokkal az eredményekkel, melyeket a kortárs nyugat-európai fenomenológia és hermeneutika tudhat magáénak.[ ]Ott,
Épp nincs olyan üzlet, vagy webáruház a globalplazán, ahol ez a termék kapható. Lent mutatjuk a nagyon hasonló termékeket, nézd meg:
TESTISÉG ÉS NYELVI TAPASZTALAT... ár és hasonló termékek
TESTISÉG ÉS NYELVI TAPASZTALAT MIHAIL BAHTYIN IRODALOMELMÉLETÉBEN jellemzők
S. Horváth Géza (1971) a Pannon Egyetem Irodalom- és Kultúratudományi Intézetének docense. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán végzett (1995), PhD fokozatát ugyanitt szerezte irodalomtudományból (2001). Kutatási területe a 1819. századi európai regény történeti és elméleti poétikája, különös tekintettel Dosztojevszkij regényművészetére. Egy évtizede foglalkozik Mihail Bahtyin munkásságával, fordítja, kommentálja Bahtyin műveit (A szó Dosztojevszkijnél, A szó a regényben), nemzetközi konferenciákon tartott előadásokon és több tanulmányban tárgyalta az orosz szerző nyelv- és irodalomelméletét. A címben exponált kérdéskört S. Horváth Géza széles körű filozófiai, nyelv- és irodalomelméleti szakirodalomra támaszkodva fejti ki. Miközben A tett filozófiájá-tól a Rabelais-könyvig terjedő életmű kibontakozó, alakuló egységére figyel, nem mulasztja szembesíteni Bahtyin koncepcióját azokkal az eredményekkel, melyeket a kortárs nyugat-európai fenomenológia és hermeneutika tudhat magáénak.[ ]Ott,