Urak és gazdászok jellemzők

Urak, gazdászok. Arisztokraták, értelmiségiek. Konkrét kérdésekre alkalmazható szakértelem, valamint neheztelésekkel és vágyakkal operáló ideológia. Felelős gazdaságpolitika és politikai mozgósítás. Gazdasági ágazati érdekvédelem és átfogó antiliberális társadalomkritika.
Ez a könyv a fenti szálakon gombolyítja történeteit 1821 és 1898 között, 77 éven keresztül. A szerző érdeklődését ilyen kérdések irányítják:
Hogyan alakultak át a régi arisztokrácia társadalmi szerepei a kapitalista gazdaság és a tömegdemokrácia korában, a 19. század második felében? Hogyan viszonyultak a nagyurak az agrárszakemberekhez? Közeledik-e egymáshoz a két csoport, ha egyesületek sorában kell együttműködniük? Milyen volt az első agrárválság az 1880-as, 1890-es években? Miért tudták ekkor az agártermelők a mezőgazdaság problémáival az egész politikai közvélemény figyelmét lekötni? Ha ilyen hatásosak voltak az agrárpanaszok, miért, hogyan vetélt el mégis a racionális megoldások jó része? A racionális megoldásokhoz tartozott-e a hitel- és fogyasztási szövetkezeteket alapító országos mozgalom? Vagy ez csak állvány volt, amin az agrárértelmiség fölkapaszkodott? Az urakból mezőgazdászok lettek, a mezőgazdászokból pedig urak?