Verecke - A honfoglalás kapuja jellemzők

"A legtöbb nép történelme során átélt olyan nemzetformáló eseményt, amely önazonulása szempontjából örökre kitörölhetetlenné vált. Az idő múlásával ezek a történések a nép tudatában szakrális jelképeket keltenek életre. A magyarság számára ilyen Verecke. E szó hallatán minden magyar ember ugyanarra gondol, és azonnal a honfoglalással társítja.
A honfoglalók főserege Árpád vezetésével a Beszkidek Vereckei-hágóján kelt át és lelt új hazára. A honfoglalás kapujának is nevezett hágó és alatta a Latorca völgye - a Vereckei-szoros - Kárpátalja történelmi pátosszal telített, gyönyörűséges vidéke. Ha felkapaszkodunk a Vereckei-hágóra nemcsak a Kárpátok friss fuvallata érint meg bennünket, nemcsak azt látjuk, miként ölelkeznek a hegyek és völgyek ölén a lombok, a patakok vizének pezsgő habjai, nemcsak a hangulatos faházak, fatemplomok mesevilágába képzeljük bele magunkat, hanem egy pillanatra átéljük Árpád és honfoglaló népének értünk is megtett, könnyűnek egyáltalán nem nevezhető útját. A honfoglalás emlékét őrző bércek között, a történelmet formáló események színhelyén szívünk hevesebben kezd verni, és olyan érzés kerít hatalmába minden magyar embert, amely egyszerre jelenti a honfoglalást, Árpádot, őseinket és hányatott történelmüket.
Sajnos azonban nem mindenki tudja, a valóságban mi is rejtőzik a honfoglalás jelképévé vált "Verecke" mögött, nem mindenki ismeri az ott emelt emlékművek állításának körülményeit, azok nemzetükhöz hasonló sorstragédiáját és meglepően kedvező feltámadásukat. Ezért szeretnénk földrajzi és történelmi nézőpontból bemutatni a Kárpátok azon szegletét, melynek ékköve a honfoglalás szimbóluma." - A Kiadó