Világvége és a keményre főtt csodaország jellemzők

A mű cselekménye két síkon játszódik. Egyik a sík valóság, vagyis a közeljövő orwelli megalopolisz-Tokiója, ez a "keményre főtt csodaország", ahol ocsmánynál ocsmányabb legitim és nem legitim szervezetek vetekednek az információért, s játszmájukhoz bábnak használják az elbeszélő "numerátort", ezt az agysebészet útján "képzett" adattitkosító fiatalembert. A másik sík a "világvége", amely akár "párhuzamos világ", akár a főszereplő tudatalattijának világa, mindenesetre annak a másik, való világnak a végterméke: akaratuktól, elméjüktől s emlékeiktől megfosztott emberek vegetálnak egy cél és értelem nélküli, habár békés nekropoliszban. A főhőst sorsa kíméletlenül az elsőből a második felé tereli.