Zazpi jellemzők

"Ama keserves december 5-e után egy hosszú adventi éjszakán azt álmodtam, hogy nem tudok magyarul. Se beszélni, se olvasni, se írni. Mintha jégszaunában ébredtem volna, a hidegverejték rám fagyott, s mint nürnbergi mennyasszony szorította szívemet. Elfogyott, elfagyott a levegő.
Az álombéli zuhanásokat, üldözéseket, meneküléseket, vízbefulladásokat egy újabb visszatérő lázálom tetézte, amelyre nappal sem volt irgalom.
Az adventi álom szinte egész télen visszatért. Akkor kezdtem altatót szedni. Az altatós, kába álmok sem voltak különbek, reggelre legtöbbször elfeledtem őket. De hasonlatossá lettek a kísértetjáráshoz; ott lebegtek sötét árnyként, egész napi szédelgéseimben, szédületeimben.
Így telt a tél. Keserűen, terméktelenül, siváran.
Ekkor jelent meg ez a Zazpi nevű ibér, mintegy álmaim függelékeként, és kidolgozott rémálmaim kalodáiból. Verseinek átültetésével szabadabbá váltak vergődéseim." (A Szerző)