ZRÍNYI-ÚJVÁR EMLÉKEZETE

A költő-hadvezér Zrínyi Miklós által a Dráva és a Mura összefolyása közelében, a Mura bal partján, Kanizsával szemben, hódoltsági területen 1661-ben emelt Zrínyi-Újvár fontos szerepet játszott a nemzetközi oszmánellenes tervekben, s casus belliként szolgált az 1663–64. évi nagy török háború kirobbanásában. Ennek során az oszmán hadak több mint háromhetes ostromot követően, 1664. június 30-án elfoglalták, majd július 7-én elpusztították, újjáépítésének tilalmát pedig az 1664 augusztusában megkötött vasvári békébe is belefoglalták. A mindössze három évig fönnállt erősség ezt követően végleg eltűnt a föld színéről, bár helyét a térképek még a XVIII. század elején is jelezték.Stratégiai jelentőségéhez és a róla fönnmaradt röplapok és képi ábrázolások nagy számához képest mindezidáig meglehetősen kevés biztos információval rendelkezünk Zrínyi-Újvár helyéről, jellegéről, keletkezésének és elestének körülményeiről. Ennek oka nemcsak a vár teljes pusztulása, hanem szerepének eltérő megítélése