Az elmúlt év során egyre barátságosabb lett a full HD-és tévék ára, sajnos ezzel arányosan még a HD lejátszóké (Blue-ray) nem csökkent. A közhiedelemmel ellentétben pedig nagyon kevés még a HD-csatornák száma Magyarországon. Joggal vetődik fel a kérdés, vajon nem korai-e még most full HD tévét vásárolnunk, ha ki is szeretnénk használni a képességeit, vagy nem érdemesebb inkább várni, amíg kiépül az ehhez kapcsolódó infrastruktúra, és még lentebb mennek az árak?

1. Mit is jelent a HD minőség?

A HD rövidítés High Definitiont, „nagy felbontást” jelent, szemben a szabvány felbontással (SD, Standard Definition), ami hazánkban egészen a napjainkig használatban van. Észak-Amerikában már gyakorlatilag megtörtént a HDTV-re váltás, míg Európában ez különböző műszaki okok miatt lassabban zajlik le. Ez a folyamat egyben a digitális televíziózásra való átállást is jelenti, de nagyon fontos tudnunk, hogy nem minden digitális adás HD minőségű, sőt ma még Magyarországon, amint látni fogjuk, elenyésző a HD csatornák száma, bár a digitális műsorszórás széles körben elterjedt.

Két HD szabvány létezik: a HD 1280*720, és a Full HD: 1920*1080. A számok a pixeleket szimbolizálják. Nos, ehhez képest volt a korábbi szabvány (a PAL SD-je) 480*576 felbontású. Tehát a sima HD kerekítve háromszor, a full HD pedig majd hét és félszer annyi pixelt tartalmaz. Ezt érzékelteti a következő ábra:

Azokra a készülékekre, amelyek HD felbontásúak, az európai kereskedelmi testület bevezette a HD-ready logót, ami még azt is garantálja, hogy az ezekkel a matricákkal ellátott televíziók rendelkezzenek HDMI csatlakozóval, és 50-60 Hz-es legyen a képfrekvenciájuk. De ma már nem érdemes HD-ready matricás tévét vennünk, mert pár éven belül elavultnak fog számítani, nem fogja tudni megjeleníteni azt a tartalmat, amit majd sugároznak. Nem is csoda, hogy egyre kevesebb sima HD tévé van a piacon. Ha tehát már tévét veszünk, akkor mindenképp Full HD legyen.

A HDTV és a digitális tévé közötti különbséget ahhoz lehetne hasonlítani, mint ami egy kocsi sebessége és az út minősége között van. Hiába áll rendelkezésünkre egy több sávos, tükörsima aszfalt, ha rajta csak egy Trabantot vezetünk, sosem fogunk száguldozni. Attól, hogy a jel formailag digitális, a felbontás, ami a tartalom, még nem sokkal jobb. Igaz, a HD tévék elektronikája följavítja az SD tartalmat, de ez annyira típusfüggő, hogy bizonyos tévék még rosszabbá is tehetik a kép minőségét. A digitális adás előnye tulajdonképpen abban rejlik, hogy sokkal kevésbé van kitéve a környezet zavaró hatásainak, mint az analóg.

( A digitális jelző szemben az analóggal, mindig azt jelenti, hogy az ilyen jel mindig két értéket vehet fel: vagy van, vagy nincs, nem létezhet harmadik lehetőség. Ha nincs jel, akkor ez például 0 V feszültségben mutatkozhat meg, ha viszont van jel, akkor ezt az adott digitális rendszer feszültségének maximuma reprezentálja, mindkettőt bizonyos megengedett tartományokban. Ezzel szemben az analóg jel folyamatos, egy intervallumon belül bármit fölvehet, a villamos jel minden egyes tartalma különböző információt jelent. A digitális tévé és az analóg tévé között ez a különbség jól megfigyelhető hibáik különböző jellegében. Amikor valami zavaró hatással van a jeleket közvetítő csatornára, például ítéletidő támad, az analóg adás szemcsésedik, halványodik, kevésbé éles, a hangja is elkezd sisteregni, de még a jel folyamatosan érkezik, ezzel ellentétben a digitális adás ilyen időben akadozni kezd, esetleg apró négyzetekre bontja a képet, nem érkezik folyamatosan az adás.)

2. Mi kell a tévén kívül a HD minőséghez?

A HD-ready logó jelentősen megkönnyíti magának a HD megjelenítőnek a kiválasztását, de amíg nincs HD minőséget sugárzó szolgáltatónk, legfeljebb megfelelő lejátszókkal élvezhetjük a nagyobb felbontás szépségeit. Ma Magyarországon sokan azt gondolják, hogy a szolgáltatnak nagy a HD csatorna kínálatuk. De valójában az elérhető magyar nyelvű HD csatornák száma átlagosan 4 és 7 között mozog, és ugyanazok variálódnak a szolgáltatók különböző csomagjaiban.

(Egyébként nem magyar nyelvű csomagok nem nagyon vannak, csak a véletlenül befogott csatornákat sorolhatjuk ide, de ezeket a szolgáltató nem tudja garantálni. UPC parabolával a következő német nyelvű csatornákat találtuk: Arte HD, Einsfestival HD, Servus TV HD és Anixe HD. A Set-Top-Box ezekről azt jelezte, hogy tényleg HD tartamúak és 5.1-es a hangjuk, de sajnos még angol sem volt a választható nyelvek között. További problémát okozhat, ha több tévénk is van a lakásban, mert a szolgáltató nem mindig olyan plusz Set-Top-Boxot ad a további készülékek mellé, melyek rendelkeznek HDMI csatlakozóval.)

 „Első ránézésre” azért lehet más a benyomásunk, mert a patetikusabbnál patetikusabb, forradalmi televíziózást ígérő reklámok mintha szándékosan zavarnák össze az átlag fogyasztót, hogy összemosódjon a digitális adás a HD minőség jelentése. Amit garantálni tudnak az csak a digitális adás, és külön extra, ha mutatóba adnak pár HD csatornát, ez fejlődés, de nem forradalom.

Egyenként felsorolni az összes szolgáltató összes kínálatát sajnos nem áll módunkban, de a teljesség igénye nélkül igyekeztünk átnézni a legismertebbek kínálatát.  Azt lehet tapasztalni, hogy a UPC-nek és a DIGI-nek ugyan vannak olyan csomagjaik, amelyekben kapunk HD csatornákat, de ezek csak kábeltévén keresztül jönnek, ezért sokan még nem tudják igénybe venni őket. Hiszen egyelőre az említett két szolgáltató nem sugároz műholdról HD minőségben, csak digitálisan, ami ugyan sok lehetőséget ad a kezünkbe (pl. adásrögzítés, nyelvválasztás), de nem kapunk nagyobb felbontást attól még, hogy a jel digitálisan érkezik, és ezzel nem használjuk ki a drága pénzen vett HD-ready vagy Full HD tévénk adottságait. Amit a UPC kínál az az M1 HD, M2 HD, Eurosport HD, National Geographic HD, esetleg a HBO HD külön pénzért, Diginél pedig csak az M1 HD, M2 HD, Duna HD és a Digi Sport fogható HD-ban. A Digi esetében ezeket is csak az ügyfélszolgálaton keresztül sikerül megtudnunk, a honlapjukon sajnos ez az információ még nem volt megtalálható. Látható, nem túl gazdag a választék, ráadásul mindenképp meg kell említeni, hogy az M1 és az M2 és a Duna HD-ja nem mindig HD, hanem csak vannak HD-és műsoraik, ezért igazából nem nagyon nevezhetjük őket HD csatornának, csak kísérleti jelleggel sugározzák őket. Ha ez a helyzet, akkor ténylegesen csak 2-3 HD csatorna marad, és az is lényeges, hogy ezek között sportcsatorna is található, ami ritkán tud folyamatosan izgalmas programokat sugározni.

Ezzel szemben a T-Home műholdas, kábeles és IPTV-és HD csomagokat is egyaránt kínál, ráadásul valamennyivel több HD csatornával is (az említetteken kívül ilyen a History és a Filmbox).

A szegényes HD kínálat alól üdítő kivételnek számít a Hello HD. Náluk már 11 HD minőségű csatornát is kaphatunk a HD Royal csomagukban (M1 HD, M2 HD, Filmbox HD, Fashion HD, Luxe HD, Eurosport HD, National Geographic HD, History HD, MTVN, Myzen, Discovery HD, és itt is külön előfizetéssel még a HBO HD). Ezeket pedig az egész ország területén biztosítani tudják műholdon vagy kábelen keresztül.         

Az ún. digitális földfelszíni televízión is (DVB-T) elvileg lehetőségünk van HD adást fogni, azért elvileg, mert sokan vitatják ennek technikai lehetőségét.  

A kritikusok azt állítják, hogy az Európában elterjedt DVB-T kis sávszélessége miatt (kb. 30Mbit/s) nem alkalmas arra, hogy gazdaságosan továbbítson több nagyobb adatátviteli sebességet igénylő 1080i/p HDTV csatornát, csak túlságosan agresszív tömörítéssel, aminek viszont a kép minősége látja kárát. Ettől függetlenül az Antenna Hungáriánál azt lehet olvasni, hogy HD minőségben sugároznak a földfelszínen.

További érdekesség a DVB-T kapcsán, hogy a boltokban kapható tévék egy részénél, ha van is beépített DVB-T tuner, nem biztos, hogy alkalmas a hazai adás kódolására. Ugyanis két fajta HDTV formátum létezik az MPEG2 és az MPEG4. Az Antenna Hungária először MPEG-2 formátumban sugározta kísérleti adásait, de 2008 vége óta áttért az MPEG-4-re. Figyelem! A mai napig kapható a boltokban olyan készülék, ami kizárólagosan az MPEG-2-őt támogatja (ilyenek például: LG Flatron M227WD, ASUS 22T1E, BenQ SE2241), vagyis nem elég azt megnézni, hogy van-e a tévén DVB matrica, mert ha nem megfelelő a formátum, olyan mintha nem is volna benne DVB tuner, és feleslegesen fizetjük ki ezért a plusz árat.  

Végül is nem olyan rossz a MinDig TV, ha figyelembe vesszük azt a tényt, hogy ők az egyetlenek, akik ingyen sugároznak HD-ban. Lakossági lefedettségük 2009 decemberében elérte a 88%-ot, 2011-re pedig meg fogja közelíteni a 100 %-ot. Igaz, ehhez a legtöbb esetben tetőantennára van szükség, nélküle ugyanis nehezen fogható egyszerű szobaantennával az adás, hiába digitális meg-meg akadhat, kockássá válhat. Viszont ingyen kaphatunk három HD formátumú csatornát, az M1 HD-t, M2 HD-t és a Duna TV HD-t, ezenkívül természetesen még hagyományos SD formátumú csatornákat is, viszont már digitális úton. Persze, amint említettük, ezek nem 100%-osan HD csatornák.

3. Mindez kinek éri meg?

Jó irányba haladnak a dolgok, de még meglehetősen lassan, a helyzet az, amint láthattuk, ingyen csak 3 HD felbontású közszolgálati lehet fogni, és előfizetéssel se vagyunk sokkal előrébb. Az az érdekes helyzet alakult ki, hogy a szolgáltatók lassabban alkalmazkodnak az új technikához, mint a háztartások egy jelentős része. Ha pedig úgy döntünk, hogy előfizetés helyett inkább egy Blue-ray lejátszóba fektetünk, akkor spórolhatunk egy darabig, mert a legolcsóbb is 40-50 ezer forint körül kapható ma a boltokban. Legjobban talán azzal járunk, ha magunk töltünk le HD minőségű filmeket, és a gépünket kötjük rá a HD megjelenítőre.

De vajon azoknak az átlag felhasználóknak, akik nincs idejük, vagy nem szoktak hozzá az internetezéshez, érdemes-e befektetni egy HD felbontású tévébe? Akik azt mondják, hogy igaz, ez a technika még nem lassan terjed, de ezé a jövő, és erre érdemes minél előbb felkészülnünk, elfelejtik, hogy később pont a HD terjedésével még olcsóbbak lesznek a vele kapcsolatos eszközök, előfizetések. Ezért az eladók kötelessége, hogy részletesen tájékoztassák a vásárlót, ne csak elkápráztassák a boltokban lehetőségükre álló technikával, hogy miután hazamegy a termékkel, magának is alig merje bevallani a vevő, hogy valami más, mint az üzletben volt.