2012 - A Tollaskígyó visszatér

Valami van a levegőben: az emberek többsége érzi, hogy hamarosan változás veszi kezdetét. A szerző szerint az anyagi világon alapuló társadalom elérkezett a szellemi világon alapuló társadalommá válás utolsó stádiumába. Ez egybecseng a maják állításával, miszerint a 2012-es évtől olyan jelentőségű globális váltás következik be kultúránkban, tudatunkban és életmódunkban, amelyre ezelőtt még soha nem volt példa. A közép-amerikai tolték és maja civilizáció naptára szerint a 2012. évben, több mint 5000 év után véget ér egy világkorszak, és elkezdődik egy új. Ezt az eseményt Kecalkoatl, a Tollaskígyó nevű istenség visszatérésével azonosítják, akit félig madár, félig kígyó alakban ábrázolnak, amely a szellem és az anyag egységét szimbolizálja.
Miközben a szerző nyomozást folytat, hogy miért ér véget a maja naptár 2012-ben, és mit is jelent a küszöbön álló átmenet, egy példátlan és lenyűgöző vizsgálódásnak leszünk részesei, amely megvilágítja, merre is tart az emberiség a közeljövőben.
Ha keresztezzük Umberto Eco, Aldous Huxley és Carlos Castaneda stílusát, közel jutunk Daniel Pinchbeck hangvételéhez, de még korántsem leszünk felkészülve arra a kristálytiszta ésszerűségre és jól értesült vakmerőségre, amely e kutatót, a titkos birodalmak feltérképezőjét jellemzi... s amellyel egészen új fényt vet a 2012. évre.
Ötvözi a maják tudását, a bennszülöttek kozmológiáját, az újjáéledő sámánizmust, a tudattágító szerek okozta víziókat, a földönkívüliek emberrablásairól, a gabonakörökről, napjaink ökológiai válságáról szóló ismereteket és a zsidó-keresztény apokalipszis témakörét. Olyan egyedülállóan kreatív elmével és bölcs szívvel ír, amely minden egyes oldalt élvezetessé tesz. Kellő kalandvágy kell ahhoz, hogy az ember belépjen ebbe a birodalomba, és készen álljon gondolkodása tökéletes átalakítására.
Miközben Pinchbeck kérdéseket vet föl és mesélni kezd szellemi felfedezéseiről, észrevétlenül megismerkedünk az összes nagyobb XX. századi gondolkodóval, és bejárjuk majdnem az egész bolygót - ám még fontosabb, hogy végigvesszük korunk szinte minden megválaszolatlan kérdését is.
A könyv emlékeztet rá, hogy a próféciák nem olyan ítéletek, amelyeket szó szerint kell elfogadnunk - saját sorsunkért csakis mi felelhetünk. Talán ez a kötet a kulcs ahhoz, hogy olyan világot építsünk magunknak, amelyre igazán és régóta vágyunk.