A BÁRKA ÉS UTASAI jellemzők
Faizallal 1995 nyarán találkoztam Malajzia fővárosában, Kuala Lumpurban, kiállításának megnyitóján. Az indonéz festő képein Paul Klee szürreális látomásai különös módon keverednek a dél-kelet-ázsiai mitoszvilág - európai ember számára sokszor alig érthető -, de mindig optimista, színekben gazdag és örök nosztalgiát ébresztó hangulatával. Keresztre fesztített Krisztusa nem szenved, inkább nyugodtan pihen (talán békésen szunyókál), s a kék keresztfa körül tarka madárhad kering. Noé bárkája vidáman fellobogózott, s az utasok inkább boldog hajósnépre emlékeztetnek. YMiért az öröm?Y - tettem fel az értelmetlen Ymuszáj-kérdéstY. Azért - válaszolta Faizal - mert mi indonézek és malájok mindig vidámak vagyunk, s a zon a bárkán mi is rajta voltunk.
