Látogatásod során cookie-kat használunk, amelyek segítenek számunkra testreszabott tartalmat és hirdetéseket megjeleníteni, személyes információkat azonban nem tárolnak. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k használatát. További információ itt »
Cserti Csapó Tibor a PTE BTK Romológia és Nevelésszociológia Tanszékének docense, több évtizede foglalkozik a magyarországi cigányság társadalmi helyzetének kutatásával. 2003-ban szerzett doktori fokozatot a pécsi Földtudományi Doktoriskolában társadalom-földrajzi témában, majd 2010-ben habilitált a Neveléstudományi Doktori Iskolában a neveléstudományok területén. Ahogy azt egyik lektora megfogalmazza: a szerző mint tanár és mint kutató is kettős identitású. Egyfelől beágyazódott a regionális földrajzi közösségbe, másfelől pedig nevet szerzett magának a romológia oktatásában és művelésében egyik a másikra hat, kiegészítve és elmélyítve egymást. A szerző komplex látásmódját jellemzi, hogy úgy ír a hazai cigányság társadalmi jellemzőiről, hogy miközben kiragad és elemez egy-egy területet a demográfiai helyzet, az iskolázottság, a munkaerő-piac problematikája, az életkörülmények alakulása, stb. rámutat az azok közötti összefüggésekre, oksági viszonyokra. Nem csak a cigányokról tud
Épp nincs olyan üzlet, vagy webáruház a globalplazán, ahol ez a termék kapható. Lent mutatjuk a nagyon hasonló termékeket, nézd meg:
A CIGÁNY NÉPESSÉG A TÁRSADALMI-GAZDASÁGI TÉRSZERKEZETBEN jellemzők
Cserti Csapó Tibor a PTE BTK Romológia és Nevelésszociológia Tanszékének docense, több évtizede foglalkozik a magyarországi cigányság társadalmi helyzetének kutatásával. 2003-ban szerzett doktori fokozatot a pécsi Földtudományi Doktoriskolában társadalom-földrajzi témában, majd 2010-ben habilitált a Neveléstudományi Doktori Iskolában a neveléstudományok területén. Ahogy azt egyik lektora megfogalmazza: a szerző mint tanár és mint kutató is kettős identitású. Egyfelől beágyazódott a regionális földrajzi közösségbe, másfelől pedig nevet szerzett magának a romológia oktatásában és művelésében egyik a másikra hat, kiegészítve és elmélyítve egymást. A szerző komplex látásmódját jellemzi, hogy úgy ír a hazai cigányság társadalmi jellemzőiről, hogy miközben kiragad és elemez egy-egy területet a demográfiai helyzet, az iskolázottság, a munkaerő-piac problematikája, az életkörülmények alakulása, stb. rámutat az azok közötti összefüggésekre, oksági viszonyokra. Nem csak a cigányokról tud