A jégszfinx jellemzők

Ez a regény a fiatal, kezdő mesélő Vernét mutatja meg. Első kísérlete volt ez, voltaképpen folytatása Edgar Allen Poe "Arthur Gordon Pym" című kalandregényének, amelynek a végén a hős rejtélyesen eltűnik.
Vernénél éppen az ő felkutatására s az ő naplója bejegyzéseinek nyomán halad a Halbrane nevű hajó is (mely nagytestű, un. kétárbócos, csonkavitorlás goelett), míg eljut a Déli-sarktól huszonhárom és fél foknyira, "a Szomorúság, a Magány, az Elhagyottság és a Csönd birodalmába". Földrajzi értelemben is rendkívül izgalmas nyomozás ez, hiszen a Pym útinaplójában említett fokok, szirtek, szigetek önmagukban is kevesek által lakott, látott és látogatott helyei a világnak. A goelett fedélzetén pedig az izgatott természettudós - Verne későbbi hőseit megelőlegezve - Jeorling úr tanulmányozza a földtant, állattant, ásványtant. A végkifejlet pedig, csakúgy mint a hajó különös, déli pólus felé zajló útja "csodálatos és hajmeresztő".