A Kárpátok őrei

Csaba királyfi népének, a székelyeknek történelmi hivatása volt a Magyar Királyság keleti határainak védelme. Jelen kötet a magyar hadtörténetírás eredményeinek felhasználásával, tudomány-ismeretterjesztő stílusban igyekszik első ízben bemutatni a magyar történelem kevéssé ismert fejezeteit. Megtudhatjuk, hogy a mai Székelyföldön élő székely magyarok őseinek katonatársadalma hogyan szolgált az Árpádok és a vegyesházi királyok uralkodása alatt, majd az, hogy milyen szerepet játszottak az önálló erdélyi fejedelemség hadseregében. A XVIII-XIX. század a székelyek számára is vészterhes, "vérzivataros" időszak volt, küzdöttek a Rákóczi-szabadságharcban, Mária Terézia uralkodása alatt az 1764-es siculicidium idején reájuk erőszakolták a határőri intézményt, ott voltak a napóleoni háborúkban, és hősiesen helytálltak a „szűzmáriás” magyar zászló alatt 1848-1849-ben. A Nagy Háború idején „királyért és hazáért” patakokban ontották vérüket a székely katonák, az egységeikből szerveződött Székely Hadosztály volt az egyetlen seregtest, mely -hátában a vörösökkel- lelassította az Erdélybe betörő román hadsereget. A kötet a székelység utolsó nagy erőpróbája, az 1944-es székelyföldi honvédő harcok tárgyalása zárja, amikor az őrt álló harcedzett székely apák és siheder fiak együtt próbálták feltartóztatni a vörös áradatot és a románokat a Keleti-Kárpátokban.