Látogatásod során cookie-kat használunk, amelyek segítenek számunkra testreszabott tartalmat és hirdetéseket megjeleníteni, személyes információkat azonban nem tárolnak. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k használatát. További információ itt »
A kiadó a történész harmincas-negyvenes években készült, rövidebb lélegzetű dolgozatait gyűjtötte össze ebbe a tanulmánykötetbe. A szellemtörténeti ihletettségű esszék több szempontból is tárgyalják a magyarság és a magyar történelem meghatározó és jellegzetes szellemi örökségét. A művészet- és egyháztörténeti témákat érintő írások a magyar kultúra pogány örökségének fennmaradt nyomait vizsgálják. Ferdinandy kiemelt jelentőséget tulajdonít az államalapítást megelőző két évszázadnak, amikor az etelközi törzsszövetség megkötését követően először formálódott meg a magyarság. Írásai elsősorban azokkal a hatásokkal és befolyásokkal foglalkozik, amik ebben az időszakban érték a magyarságot. A félnomád életmódból következő sajátosságok mellett a külső, más kultúrákból (kazárok, normannok) érkező hatásokat veszi számba. A terjedelmében legnagyobb, és hivatkozásokkal is ellátott utolsó fejezetben a szerző bölcsészdoktori értekezése olvasható, amelyben a régészeti örökségből kiindulva veszi szám
Épp nincs olyan üzlet, vagy webáruház a globalplazán, ahol ez a termék kapható. Lent mutatjuk a nagyon hasonló termékeket, nézd meg:
A MAGYAR HONFOGLALÁS MÍTOSZAI ár és hasonló termékek
A kiadó a történész harmincas-negyvenes években készült, rövidebb lélegzetű dolgozatait gyűjtötte össze ebbe a tanulmánykötetbe. A szellemtörténeti ihletettségű esszék több szempontból is tárgyalják a magyarság és a magyar történelem meghatározó és jellegzetes szellemi örökségét. A művészet- és egyháztörténeti témákat érintő írások a magyar kultúra pogány örökségének fennmaradt nyomait vizsgálják. Ferdinandy kiemelt jelentőséget tulajdonít az államalapítást megelőző két évszázadnak, amikor az etelközi törzsszövetség megkötését követően először formálódott meg a magyarság. Írásai elsősorban azokkal a hatásokkal és befolyásokkal foglalkozik, amik ebben az időszakban érték a magyarságot. A félnomád életmódból következő sajátosságok mellett a külső, más kultúrákból (kazárok, normannok) érkező hatásokat veszi számba. A terjedelmében legnagyobb, és hivatkozásokkal is ellátott utolsó fejezetben a szerző bölcsészdoktori értekezése olvasható, amelyben a régészeti örökségből kiindulva veszi szám