A MAGYAR SZECESSZIÓ BÚTORMŰVÉSZETE jellemzők
A XIX. század végén kibontakozó és a XX. század első évtizedében virágzó szecesszió az iparművészetben teljesedett ki. A nemzetközi stílusirányzatok hatására és a hazai stíluskeresés eredményeként átformálódott a magyar bútorművészet is. A nemzeti stílus megteremtését célzó törekvések létrehozták a szecesszió magyaros változatát, egyes tervezők külföldi példákat követtek, a néprajzi kutatások a népi bútorformákat és díszítőelemeket emelték be a polgári otthonok falai közé. A tervezők köré csoportosított tárgyak a hazai bútorművészet eredményein keresztül mutatják be a magyar szecesszió sokszínűségét. A kötet ismert életművek Lechner Ödön, Horti Pál, Toroczkai Wigand Ede, Lajta Béla, Kozma Lajos darabjai mellett olyan, szinte elfelejtett művészek alkotásait is bemutatja, mint Pálinkás Béla, Wessely Vilmos vagy Menyhért Miklós. A kötet a bútorok mellett tervek, rajzok, archív felvételek segítségével igyekszik minél teljesebb képet adni egy-egy alkotói pályáról és a korszak bútorművés
