A Miska-kancsó I. - Ősi istenség- és világjelképünk

A szinte páratlanul gazdag ősi hagyományunk egyik csodálatos tárgya a – régebbi időkben még öltöztetett – Miska-kancsó, melynek az újabb korban az öltözetét (is) színes kerámiából készítik. A róla szóló könyv I. kötete Ősi istenség- és világjelképünk alcímen (193 oldal) bemutatja, hogy a kancsó formája és díszei egyfelől hogyan jelképezik az ősi, a világmindenség minden részében, így az emberben is jelenlévőnek hitt, férfi-női Egyistenség különféle megnyilvánulásait, csillagképeit (Uroborosz, benne a Tejút s annak mentén a csillagzatok), a magyarok hitregei, isteni ősszüleit; másfelől miként fedik az ősi vallás(unk) tudományos-bölcseleti rendszerét, termékenységi vonulatát és a nemiség tiszteletét is. Egyik érdekesség Jézus és Dumuzi – az ősi Mezopotámiában és környékén Az Isten – legalább 23 párhuzama vagy azonos vonása. a magyar hagyományban = T/Démusz az „Antan-Témusz”-ban = Góg = Miska. A könyv II. kötete Ősi istentiszteleti szertartási edényünk alcímen (191 oldal) áttekinti a régi szertartás 7 fő mozzanatát (pl. italöntéses termékenységvarázslás) énekekkel, mondókákkal, imákkal. Érdekesség a régi vallás(unk) sumer közlekedési nyelvén (amilyen nálunk is nem régen még a latin volt) magyar gyermekmondókák (pl. Antan-témusz…, Appa-cuka…, stb.), dalrefrének, sőt csatakiáltás formájában is megőrzött, az ősi istenséget dicsőítő 9 ima(részlet) magyarra fordított szöveggel. A kötetekhez 11 színes és 22 fekete-fehér, együtt 33 képmelléklet tartozik. Mindkét kötet tartalma illeszkedik az ősi isten- és világszemléleti bölcselet rendszerébe, s összhangban van a magyar hagyományokkal, s meg is erősíti azokat. A magyar ősiség iránt érdeklődőknek tisztelettel és szeretettel ajánlja könyvét a szerző.