A nagyhatalmak harca Eurázsiában jellemzők

Mindenütt ölnek és gyilkolnak, bombáznak és lőnek, országokat rohannak le és szállnak meg. Az Európa Unió területét leszámítva reggeltől estig háborúskodásokról, rajtaütésekről, állami vagy magánterrorizmusról hallunk a tv-ben, rádión és interneten. Az emberek számára a torzsalkodás, a feszültségek, a háborúskodás és a viszályok tömkelege sok szenvedést okoz. Miért van ez, és hogyan lehetséges? Határok és befolyási övezetek változnak, lásd Irakot, Ukrajnát, Grúziát stb., és országok bomlottak fel vagy vannak felbomlóban, lásd Csehszlovákiát, Jugoszláviát, Irakot, Malit vagy Szíriát. A hivatalos vagy titkos nemzetközi magánvállalatok tetterős szereplői jelentek meg a világméretű arénában. A háborús propaganda az eddigieknél is harsányabb. Miért van ez, és hogyan lehetséges? A geopolitika ezekre a kérdésekre keres válaszokat. Hiszen foglakozik a háború és a béke talányaival, felveti az erőviszonyok, a hatalom és hatalom közti kapcsolatok kérdését, a hol békés, hol fegyveres ellenségeskedés problémáit: térben és időben. A kérdésfelvetése történelmi és földrajzi távlatot igényel. Ezek elméleti megközelítését már felvázoltam a Bevezetés a geopolitikába című munkámban. Ebben a könyvben a gyakorlati eseteket vizsgálom. Egy geopolitológus számára a 2000-es évek nagy jelentőségűek. Ennek a legfőbb oka a nagyhatalmi rendszer megváltozása a világban. Éppen ezért tűnt indokoltnak megírni a geopolitikai elmélet gyakorlatban való alkalmazását is eurázsiai példákon. Ez megköveteli az egyes esetek vizsgálatát, legyen szó nemzetközi síkon, fegyveresen vagy a képzelet síkján lezajlott viszályokról vagy éppen befolyási övezetekért vívott küzdelmekről.