A SZERENCSEKRAJCÁR - VÁLOGATOTT MESÉK

„Mentek, mendegéltek a fiúk, hegyeken, völgyeken, erdőkön, mezőkön keresztül, s reggeltől estig meg sem állottak. Nappal mentek, éjjel pihentek. Így telt el hat nap és hat éjjel. A hatodik éjjel Gyurika azt álmodta, hogy másnap egy oly várhoz érnek, amely éjjel-nappal forog, de hogy bejutottak-e, nem-e, ... arra nem emlékezett, mikor felébredt. Reggel elmondta az álmot a testvéreinek, s aztán tovább-indultak, mentek, mendegéltek, s hát amint egy erdőn keresztül-értek, annak a széléről megpillantottak a messzeségben valami nagy feketeséget, mely úgy forgott, olyan sebesen forgott, hogy a szemük is káprázott a nézésében.– Ez az a forgó vár lesz! – kiáltották a fiúk. – Siessünk oda, nézzük meg közelebbről.A fiúk most már inkább futottak, mint mentek, s mire a nap az ég közepén ragyogott, ott állottak a forgó vár előtt. Szemük-szájuk elállott a csudálkozástól.– Hej, de jó volna ide bejutni – sóhajtott Gyurika.– Ugyan mit gondolsz – mondták a többiek –, nem áll ez meg a mi kedvünkért.Aztán