A SZÓLÁSSZABADSÁG ALAPVONALAI jellemzők

A szólásszabadság korunk egyik divatos közéleti témája, ugyanakkor mégsem mondhatjuk, hogy alapvető elvei, szabályai kellő erővel meggyökereztek volna a magyar jogrendben. Nincs ebben semmi meglepő, hiszen a jogterület elméleti vitái és gyakorlati próbái igazából csak 1989 után kezdődhettek el. A szabadság korlátainak meghatározása ráadásul erősen „átpolitizált” területekre vezet el: a sajtószabályozás, a gyűlöletbeszéd, a közéleti szereplők személyiségvédelme vagy éppen az erkölcsvédelem nem csak a jogászok, hanem a politika és a közélet diskurzusaiban is folyamatosan jelen van. Ugyanakkor a felmerülő kérdésekre adott válaszok a teljes politikai közösség, tehát a társadalom egészének helyzetét, sorsát képesek befolyásolni.