Agrárvilág Magyarországon 1848-2004 jellemzők

A kötet sokoldalúan mutatja be a magyar mezőgazdaságban végbement változásokat a jobbágyfelszabadítástól az európai uniós csatlakozás küszöbéig. A neves gazdaságtörténész szerzők munkája megismertet az agrárium szereplőivel, termelési stratégiáival, piaci kihívásokra adott válaszaival, alkalmazkodóképességével. Kiemeli az információáramlás fontosságát, és rámutat arra, hogy csak a kutatási eredmények gyakorlati alkalmazása révén érhető el a többlettermelés, s tartható fenn a versenyképesség. A rendszerváltást követően két valós gazdasági, társadalmi igényt kellett kielégíteni: a mezőgazdaság elkerülhetetlenné vált struktúraváltását és az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk kárpótlását. Átalakult a tulajdonosi szerkezet, és a mezőgazdaság szereplőinek új kihívásokra kellett válaszolniuk. Most, az ezredforduló után, az igazi nagy kérdés egyrészről az, hogy a gazdasági és társadalmi szereplők hogyan alkalmazzák az elmúlt évszázad egymásnak ellentmondó tapasztalatait, másrészről pedig, hogy mennyi idő alatt tudnak megfelelni az európai uniós versenyfeltételeknek. A mintegy 400 képpel illusztrált kötetet kronológia, a fontosabb törvényeket felsoroló adattár és miniszteri pályaképek teszik teljessé.