Ahogy lehet

"Szabó Pált, a népi irodalom klasszikusát életében nagyon sokan szerették, többen mint valami lobogóról is beszéltek róla, de halála után - kivéve lelkes és egyre idősödő tisztelőit - igen gyorsan elfelejtették. Segíthette e burjánzó amnéziát az a tény is, hogy 1970 őszén ment el ő, s távozásának ideje nagyjából egybeesett az irodalomról, az irodalom szerepéről való honi fölfogás radikális átalakulásával. Tagadhatatlan persze, hogy ez a magyar literatúra funkciózavarát újra fölszámolni óhajtó (...) poétikai és szemléleti forduló a szellemi élet demokratizálásáért folytatott csendes szabadságharc része is volt egyben, akárcsak az Osvát Ernő vezérelte Nyugat annak idején..."