Alternatív színháztörténetek jellemzők

A kötet olyan 19. és a 20. századi hazai együttesek, csoportok, közösségek, színházak, tevékenységét tárja fel, amelyeket rendhagyó, szokatlan, amatőr, avantgárd vagy alternatív stb. jellegük miatt gyakorlatilag sem a színházi közélet, sem a kritika, sem a színháztörténet nem fogadott be, annak ellenére, hogy ezek az események visszavonhatatlan változást indítottak vagy indíthattak volna el a hazai színjátszásban. Azokat a pillanatokat értelmezi tehát, amikor a magyar színház hagyományainak átírására és megváltoztatására történt kísérlet. Egyúttal a kötet ezen a - részben öröklött, részben újrakonstruált - korpuszon belül keresi a színháztörténet-írás alternatíváit: a pozitivista színháztörténet-írás módszertani és metodológia alapfeltevéseinek újraértelmezését, és az irodalomelméletben, a szociológiában, a művelődéstörténetben, az antropológiában és más tudományágakban mára meghonosodott elméleti iskolák módszereinek a színháztörténet-írásban való alkalmazását.