AZ IKONFESTÉSZET LEXIKONA

Ruzsa György Az ikonfestészet lexikona című kötete hiánypótló szakmunka,amelyben részletesen megtalálhatjuk az ikonokkal kapcsolatosorosz és görög alapfogalmak magyarázatát. A szerző művében arra törekszik,hogy lexikonja ne legyen száraz és unalmas olvasmány, ugyanakkora szakszerűség kívánalmainak is megfeleljen. Magát az ikont ígydefiniálja: „Tágabb értelemben bizánci jellegű szentkép, szűkebb értelembena keleti kereszténység táblaképe”, vagyis olyan kép, amelyet elsősorbanfatáblára festettek. Teológiai szerepére is kitér, így példáulhangsúlyozza, hogy az ikon az emberi test feltámadás utáni, megdicsőültállapotát elővételezi, és a szentek arcát és alakját lelkies finomsággalmutatja be. A lexikon szócikkei között egy-egy hosszabb tanulmányt istalálunk, amely például azt tárgyalja, hogyan inspirálta az ikon a 19. és20. századi prózaírókat, köztük Makszim Gorkijt, aki „Inasévek” címűművében egy ikonfestő műhelyt is bemutat. A szerző szomorú érdekességkéntarról is ír, hogy a kommunizmus é