Az ördögszántotta hegy jellemzők

Miért szántotta fel az ördög a Harsányi-hegy déli oldalát? Hova lett a szigetvári aranytyúk? Volt-e kincs a kőkecskében? Hol rejtették el a török szultán aranyhintóját? Hogyan keletkeztek a Babás szerkövek? Kitől kapta nevét a Zsongorkő, a Zsebe-domb, a Dömörkapu? Mit jelent a Botyka, Budmér, Kovácshida, Rózsafa helynév? Hogyan süllyedhetett el Révfalu régi temploma? Kik voltak a szépasszonyok, tündérek, garabonciások? Árthattak-e a boszorkányok? Miért féltek régen a lidérctől, tüzes embertől? Hol lakik az ördög? Miért fúj a szél?
Efféle kérdésekre kerestek értelmes válaszokat kíváncsi természetű elődeink. Közülük a legjobb "mesélők" bizonyos "világmagyarázó" szándékkal - kerekeded történetek, mondák formájában - gyakran közölték másokkal tapasztalataikat. Ezt a tudást aztán szájhagyományozás révén adták tovább az egymást követő nemzedékek. Könyvünkben a baranyai mondakincs régi (19., 20. századi) és mai (beszélt nyelvi) szövegváltozatait egyaránt megtalálhatják olvasóink. A hétszáznál is több monda nagy része a hiedelem- és eredetmondák műfajához tartozik. A történelmi mondák emléket állítanak a magyar történelem legendás alakjainak: Szent Istvánnak, Szent Lászlónak, Mátyás királynak, Kanizsai Dorottyának, Zrínyi Miklósnak és másoknak.