AZ UTOLSÓ SZÉKELY HATÁRŐRÖK jellemzők

Ivás István történelmi elbeszélésnek szánt írásában a második világégéskor elszenvedett tragikus eseményeket főleg a népi emlékezet alapján rögzítette.Alapvető célja volt, hogy emléket állítson a Keleti-Kárpátokban húzódóezeréves országhatárt védő idős és ifjú székelyeknek, akik 1944 nyarán-őszénaz Ojtozi szorostól Bélborig ugyan nagy véráldozat árán, de még a határzónábanmegállították a támadó szovjet csapatokat. Visszaemlékezése megírásához voltbajtársaitól kért és kapott adatokat, melyeket részben szóban, részben pedigírásban gyüjtött össze. Visszaemlékezései megírásához ösztönző biztatást ésszakmai tanácsokat kapott Szabó József János hadtörténésztől, aki bevezetőtanulmánnyal és számos magyarázó lábjegyzettel növelte a szakszerüségét. A könyv hiánypótló, méltó folytatása az I. kötetként megjelentÁrpád-vonal történetének. Az egykori székely határőrök számára pedig egyfajtaelégtételt is jelent szenvedéseikért és áldozataikért.