Látogatásod során cookie-kat használunk, amelyek segítenek számunkra testreszabott tartalmat és hirdetéseket megjeleníteni, személyes információkat azonban nem tárolnak. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k használatát. További információ itt »
E tizedjegyzékek forrásértékét az adja, hogy segítségükkel nemcsak Buda környékének egyházi joghatóságát, a tizedgazdálkodást és a városi szőlőművelést rekonstruálhatjuk, hanem a két veszprémi püspöki lajstrom egyben az egy időpontban készült legteljesebb összeállítás is Buda város belterületéről. Itt ugyanis a tizedfizetők lakóhelyét egészen pontosan meghatározták, így nemcsak a város utcáinak és tereinek középkor végi neveit ismerhetjük meg, hanem más adatokkal kiegészítve még az egyes telkek meghatározására is lehetőség nyílik. A Buda környéki szőlőket ugyanis csak budaiak művelték, itt az országba máshol szokásos külső, ún. extráneus szőlősgazdáknak nem jutott hely. A várostörténeti kutatás hamar felismerte e lajstromok fontosságát. Buda középkori helyrajzával foglalkozó szerzők számára e tizedjegyzékek a legfontosabb források közé tartoztak. A kiadás azonban mindmáig váratott magára. (Részlet az előszóból)
Épp nincs olyan üzlet, vagy webáruház a globalplazán, ahol ez a termék kapható. Lent mutatjuk a nagyon hasonló termékeket, nézd meg:
Budai bortizedjegyzékek a 16.... ár és hasonló termékek
Budai bortizedjegyzékek a 16. század első harmadából jellemzők
E tizedjegyzékek forrásértékét az adja, hogy segítségükkel nemcsak Buda környékének egyházi joghatóságát, a tizedgazdálkodást és a városi szőlőművelést rekonstruálhatjuk, hanem a két veszprémi püspöki lajstrom egyben az egy időpontban készült legteljesebb összeállítás is Buda város belterületéről. Itt ugyanis a tizedfizetők lakóhelyét egészen pontosan meghatározták, így nemcsak a város utcáinak és tereinek középkor végi neveit ismerhetjük meg, hanem más adatokkal kiegészítve még az egyes telkek meghatározására is lehetőség nyílik. A Buda környéki szőlőket ugyanis csak budaiak művelték, itt az országba máshol szokásos külső, ún. extráneus szőlősgazdáknak nem jutott hely. A várostörténeti kutatás hamar felismerte e lajstromok fontosságát. Buda középkori helyrajzával foglalkozó szerzők számára e tizedjegyzékek a legfontosabb források közé tartoztak. A kiadás azonban mindmáig váratott magára. (Részlet az előszóból)