EMBEREK A KÖVEK KÖZÖTT jellemzők

Tormay Cécile neve szinte ismeretlen a ma könyvszerető olvasóinak. Pedig irodalmi alkotásain kívül is jelentős szerepet töltött be a két háború közti Magyarország társadalmi és kulturális életében. Szerb Antal a stílusművészet, a lélektan, a történelmi hitelesség nagymestereként írt róla, s a magyar irodalom élvonalában helyezte el. Az igaztalan feledésre az ad némi magyarázatot, hogy a baloldali irodalmi körök és a hozzájuk lojális sajtó már a harmincas években rágalomhadjáratot indított ellene. A módszerek amp;amp;amp;#8211; a suba alatti híresztelések és a sajtóban nagy feltűnéssel megjelentetett, majd halkan visszavont igaztalan vádak amp;amp;amp;#8211; a mai ember számára is kísértetiesen ismerősek. A rendkívül érzékeny tehetség a hazug vádak súlya alatt összeroppant, s megnyert rágalmazási perek után, a Nobel-díj közelségében halt meg. Az Emberek a kövek között elegáns stílusban megírt lélekrajz egy különös szerelemről az egykori Magyarország déli peremén, a dalmát hegyek között. Ahogy ebből a