Új politikatudomány jellemzők

A kötetben szereplő előadások a Charles R. Walgreen Alapítvány támogatásával 1951 telén hangzottak el a Chicagói Egyetemen, magyar nyelven először jelennek meg a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen működő Molnár Tamás Kutató Központ gondozásában. Eric Voegelin a két világháború közti német-amerikai gondolkodás egyik legfontosabb alakja. Az Anschlussig Ausztriában élt, ahol olyan fontos osztrák szerzők kortársa volt, mint Wittgenstein, von Mises, von Hayek, Popper, Schütz és a Bécsi Kör, azonban terjedelmes életműve a mai napig nagyrészt ismeretlen a magyar közönség számára.
Az Új politikatudomány című könyve az egyik legtöbbet hivatkozott műve. Voegelin a modern politika és a modern politikatudomány ami az ő korában elsősorban a pozitivizmust jelentette kritikusa. Előbbi, a modern politika bírálata a Politikai vallás című, magyarul még nem hozzáférhető művének témája; míg az Új politikatudomány elsősorban a modern politikatudomány bírálatát célozza. Emiatt olyan szerzőkkel rokonítható a gondolkodása, mint Michael Oakeshott, Leo Strauss vagy Hannah Arendt, esetleg Molnár Tamás.
Modernitásbírálata, hasonlóképpen Molnár Tamáséhoz, X. Pius pápának Az Úr nyáját legeltetve kezdetű enciklikája szellemét követi, amely szerint a modernizmus minden eretnekség gyűjteménye. Voegelin szerint a modernizmus lényege a gnoszticizmusban, a tudás megváltó voltába vetett túlzott bizalomban ragadható meg. Tartalomjegyzék
1. Bevezetés
2. Reprezentáció és létezés
3. Reprezentáció és igazság
4. Küzdelem a reprezentációért a Római Birodalomban
5. Gnoszticizmus: a modernitás természete
6. Gnosztikus forradalom: a puritán-ügy
7. A modernitás végee