Ez a vonat elment jellemzők

Kubinszky Mihály professzor és munkatársainak nagy terjedelmű és közel háromszáz képpel illusztrált monográfiája a magyarországi helyiérdekű vasútvonalak évszázados történetébe kalauzolja el az olvasókat. A vasúti mellékvonalak megépítését elősegítő törvényi szabályozás után kevesebb mint négy évtized alatt mintegy kétszáz vasúttársaság több mint tizenháromezer kilométer hosszúságú helyiérdekű vasútvonalat épített a történelmi Magyarországon. A girbegurba vicinálisok a vasúti fővonalakat - és azon keresztül az ország távolabbi pontjait - kapcsolták vonzáskörzetükhöz, a vármegyék és járások székhelyeit hozták közelebb a lakosság és a fuvaroztatók számára. A kicsiny, két-három-négyvágányos állomások, a típusterv alapján emelt épületek és a még szerényebb megálló-rakodóhelyek, valamint a táblás megállók sok ezerszámra sorakoztak az országban, és alapvetően hozzájárultak a térség dinamikus fejlődéséhez, európai színvonalú polgárosodásához.
Többéves kutatómunka és lázas szerkesztői igyekezet előzte meg a vicinális-monográfia 2009. őszi megjelenését. A kiadvány nem kíván versenyre kelni sem a vasútépítések történetéről már megjelent kiváló kézikönyvekkel, sem a vasúti földrajzi kiadványokkal. A szerzők lajstromba veszik az összes olyan HÉV-vasutat, amelyek az első világháború kitörésekor közforgalmat láttak el. A történeti-építészeti bevezetés után a mellékletben közlik az adott vasútvonal teljes felszerelését, illetve annak időbeli fejlődését. A szöveget elsősorban a vasutat, állomásokat ábrázoló korabeli képeslapok reprodukciói, valamint részletes és látványos térkép-illusztrációk egészítik ki.
A mellékvonali vasúthálózat részben Trianon következményeként - felbomlott, más közlekedési ágak fejlődésével tehetetlen agóniába süllyedt, vagy már réges-rég megszűnt. A kötet a működőképes közlekedési rendszert fénykorában mutatja be - amikor még mindenki vasúton utazott, és a vasút mindent elszállított.