Furcsa dolgok ár és hasonló termékek
Furcsa dolgok jellemzők
"Kötetünkben Kosztolányi Dezső önmagáról, műveiről, alkotói hitvallásáról, írói módszeréről szóló vallomásainak válogatott gyűjteményét lapozhatja fel az olvasó. Önéletrajzait, melyeket különböző kiadványok számára készített, időrendben adjuk, miként a napló, vallomás, emlékezés műfaját már címükkel is jelző publicisztikai írásait s egyéb, apró életrajzi elemeket is tartalmazó cikkeit. Az időrendet némiképp megbontva, külön ciklust alkotnak az író családját, rokonságát felidéző kisportrék.
A "Furcsa dolgok" összeállításakor nagy segítségünkre volt, hogy a folyóiratbeli, hírlapi megjelenések erősen megrostált töredékét már Kosztolányi néhány vegyes műfajú kötetébe felvette, Hátrahagyott műveiben a cikkekből Illyés Gyula bővebb válogatást adott, a mindmáig legteljesebb életműsorozatban pedig Réz Pál kutatómunkájának eredményeként az író publicisztikájának túlnyomó többsége megtalálható. Ily módon szinte a maradéktalan egészből válogathattunk kötetünk tematikus szempontjainak megfelelően.
A publicisztika elsősorban köznyelvi stílust igényel, ezekben a tárcákban alig-alig fedezhetünk fel egyéni szóalkotásokat, ritkán használt, elavult és tájnyelvi szavakat. A szöveget alapvetően mai helyesírással közöljük, egyes esetekben megtartva azonban Kosztolányi sajátos írásmódját, különösen az idegen eredetű szavak közlésekor." (Fráter Zoltán)
A "Furcsa dolgok" összeállításakor nagy segítségünkre volt, hogy a folyóiratbeli, hírlapi megjelenések erősen megrostált töredékét már Kosztolányi néhány vegyes műfajú kötetébe felvette, Hátrahagyott műveiben a cikkekből Illyés Gyula bővebb válogatást adott, a mindmáig legteljesebb életműsorozatban pedig Réz Pál kutatómunkájának eredményeként az író publicisztikájának túlnyomó többsége megtalálható. Ily módon szinte a maradéktalan egészből válogathattunk kötetünk tematikus szempontjainak megfelelően.
A publicisztika elsősorban köznyelvi stílust igényel, ezekben a tárcákban alig-alig fedezhetünk fel egyéni szóalkotásokat, ritkán használt, elavult és tájnyelvi szavakat. A szöveget alapvetően mai helyesírással közöljük, egyes esetekben megtartva azonban Kosztolányi sajátos írásmódját, különösen az idegen eredetű szavak közlésekor." (Fráter Zoltán)
