Látogatásod során cookie-kat használunk, amelyek segítenek számunkra testreszabott tartalmat és hirdetéseket megjeleníteni, személyes információkat azonban nem tárolnak. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k használatát. További információ itt »
Mihajlo Pantić szerb író (1957) a kisprózai formák mestere. Az egysoros rövidtörténettől a hosszabb, már-már klasszikus elbeszélésig és az esszénaplóig végigzongorázta az egész formaskálát. Regényt nem ír. A történet, a novella és az esszé, a posztmodern fragmentum a választott műfaja, melyben tapasztalatát kifejezi. Ezúttal novellisztikájának keresztmetszetét kínáljuk a magyar olvasónak. Mihajlo Pantić tisztán ír, áttetszően fogalmaz, közvetlen prózaírói hangja egészen kivételesen cseng az átintellektualizált irodalmi világban. Prózájának empirikus talaja szilárd: Belgrád, illetve a lakótelepek Újbelgrádja az a hely, ahonnét íróként kiindul, korábbi rövidtörténeteinek olykor egészen vad formakísérletei után újabban kiegyensúlyozott, hosszabb, andrićielbeszélésre törekszik. Az irónia, a nagyvárosi humor és a kétségbeesés határát súroló melankólia mindig ott bujkál a hangjában. Újabb elbeszéléseiben különösen megejtő a negyvenes-ötvenesek életérzéseinek ábrázolása, az öregedéssel, a l
Épp nincs olyan üzlet, vagy webáruház a globalplazán, ahol ez a termék kapható. Lent mutatjuk a nagyon hasonló termékeket, nézd meg:
HA EZ SZERELEM (VÁLOGATOTT... ár és hasonló termékek
Mihajlo Pantić szerb író (1957) a kisprózai formák mestere. Az egysoros rövidtörténettől a hosszabb, már-már klasszikus elbeszélésig és az esszénaplóig végigzongorázta az egész formaskálát. Regényt nem ír. A történet, a novella és az esszé, a posztmodern fragmentum a választott műfaja, melyben tapasztalatát kifejezi. Ezúttal novellisztikájának keresztmetszetét kínáljuk a magyar olvasónak. Mihajlo Pantić tisztán ír, áttetszően fogalmaz, közvetlen prózaírói hangja egészen kivételesen cseng az átintellektualizált irodalmi világban. Prózájának empirikus talaja szilárd: Belgrád, illetve a lakótelepek Újbelgrádja az a hely, ahonnét íróként kiindul, korábbi rövidtörténeteinek olykor egészen vad formakísérletei után újabban kiegyensúlyozott, hosszabb, andrićielbeszélésre törekszik. Az irónia, a nagyvárosi humor és a kétségbeesés határát súroló melankólia mindig ott bujkál a hangjában. Újabb elbeszéléseiben különösen megejtő a negyvenes-ötvenesek életérzéseinek ábrázolása, az öregedéssel, a l