Iskola és közösség jellemzők

A magyar közoktatás napjainkban zajló átalakulási folyamatának egyik jelen­tős eleme az egyházi iskolák arányának növekedése. Eddig ezen intézmé­nyek társadalmi hátterével kapcsolatban csak feltevések láttak napvilágot, miközben a felekezeti iskolák témája nemcsak szakmai, hanem politikai viha­rok középpontjába is került. Az „iskolaháborúk kora" mára véget ért, s e sokat vitatott oktatáspolitikai és társadalmi kérdéskör tudományos igényű tisztázá­sát vállalja a Debreceni Egyetem oktatójának PhD-disszertációja alapján ké­szült könyv. Az itt bemutatott kutatási eredmények „kifejezetten tudományos szenzá­ciónak" minősülnek - írja a disszertáció opponense -, mert a szerző a hazai oktatáskutatásban először vizsgálja a mikroközösségek összetartozásában, normabiztonságában rejlő társadalmi tőke iskolai pályafutásra gyakorolt hatá­sát. Jelentős újítás az egyéni szintű erőforrások mellett a kontextusszintűek számbavétele, valamint a megszokott kemény változók mellett az értékorien­tációt, a társas kapcsolatokat és a kulturális fogyasztást is figyelembe vevő miliő-típusú megközelítés alkalmazása a társadalmi helyzet beazonosítása­kor. Az elméleti és módszertani gazdagságon túl a művet az érzékletes stílus és az érdekfeszítő oknyomozó gondolatmenet avatja érdemes olvasmánnyá.