Jurták és az Ebesz között jellemzők

Az iszlám vallás keletkezésének, alapjainak és elterjedésének felvázolása után a szerző azokat a folyamatokat kíséri nyomon, amelyek a Szovjetunió felbomlását követő közel negyedszázad folyamán játszódtak le a függetlenné vált utódállamokban. Közép-Ázsia köztársaságai - Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán és Üzbegisztán - mellett áttekinti az Oroszországi Föderáció, Afganisztán és Kína határterületeinek helyzetét is. Az önállósodást követően az iszlám rövid idő alatt visszanyerte jelentőségét az utódállamok szunnita muszlim régióiban. Jószerivel nem akadt elemző, aki ne látta volna előre ennek bekövetkeztét. Az igazi kérdés tehát nem az volt, hogy várható-e egyfajta "iszlám reneszánsz" e térségekben, hanem annak mélysége és minősége. Az iszlám eleve nem tekinthető egységes ideológiának, még kevésbé egységes szervezetnek, valójában területenként és etnikumonként változó rendszerről, hatásról van szó, amelynek működésére lényegesen erőteljesebben hatnak az egyes régiók belső mozgásai, mint valamiféle egységes iszlám reneszánsz. A kérdések elemzésekor a szerző egyaránt figyelembe veszi a szovjet típusú nemzetépítés, az iszlám politikai felfogás és a hagyományos közép-ázsiai társadalmi rend elemeit. A könyv segíti az olvasót, hogy könnyebben eligazodjon az iszlámmal kapcsolatos napi információk között.