Kárpát-koszorú jellemzők

Keserű trianoni eredetű tréfa, hogy Magyarország az egyetlen állam a világon, mely önmagával határos. A nagyvonalú országdarabolás mondvacsinált geopolitikai indokokra hivatkozva színmagyar területeket is jócskán elcsatolt: a többségi nemzettest darabjai megtűrt, olykor kifejezetten üldözött, bűnbakká kikiáltott kisebbségekké váltak.
A XXI. század eleji állapotok felmérésére vállalkozott 2008 folyamán Novák Lajos rendezésében az a tízrészes televíziós dokumentumfilm-sorozat, amely a Kárpát-koszorú címet viseli. A szimbolika kézenfekvő: a produkció az "önmagával határos" nemzet, az elszakított országrészek civil állapotairól kísérel meg átfogó képet adni: az Őrvidéktől Székelyföldig, Felvidéktől Vajdaságig, Kárpátaljától Délvidékig, Muravidéktől Partiumig.
A kötet e hézagpótló tévésorozat nyomtatott párkiadványa. Mihály Zoltán fotográfus következetesen elkísérte a forgatóstábot a Kárpát-medence különböző sarkaiba, sőt azon túlra, a Csángóföldre is. Fáradhatatlanul fényképezett, s ebből az anyagból kerekedett ki az az ötvenoldalnyi válogatás emberekből, tájakból és életképekből, amihez Csontos János írt szubjektív hangú kommentárokat. Ha a film a tárgyilagosság, e könyv inkább az érzelmek nyelvén kötött "Kárpát-koszorút".