Kaspar Hauser

Hogyan hatott a csecsemőként elrabolt badeni herceg sorsa a modern kor történelmére? Ha már elrabolták, miért nem ölték meg? Miért tartották inkább tizenhárom évig egy kamrába zárva? Hogyan próbálták tudását állati szinten tartani? Miért engedték aztán mégis szabadon? Hogyan tudta volna Kaspar Hauser lefektetni egy új, emberibb társadalmi rend alapjait? Milyen körök érdekeit szolgálta az, hogy - miután már beilleszkedett a társadalomba - kiszakították barátai közül és megkeserítették az életét? Miért tették ki annyi szenvedésnek, mielőtt megölték volna? Miért próbálták még halála után is minden eszközzel rossz hírét kelteni? Hogy lehet, hogy az egyesek által csalónak vagy vadembernek tartott lélek a halálos ágyán minden rosszakarójának megbocsátott és gyilkosa lelki üdvéért imádkozott?
Kortársai bölcs megérzéstől Európa gyermekének nevezték Kaspar Hausert. Származásából, egyéniségéből és a történelmi helyzetből adódóan sorsa valóban szorosan összefonódott Európa sorsával. Tragédiája ezért hozzájárult ahhoz, hogy az elmúlt két évszázadban Európa elveszítette saját identitását. Azonban ha Kaspar Hauser történetét elfogulatlan, értelmes gondolkodással vizsgáljuk, megtaláljuk benne Európa felemelkedésének kulcsit: ha lelkiségünkben őt követjük és történelemszemléletünket átformáljuk, új értelmet nyer számunkra az európai lét.