Látogatásod során cookie-kat használunk, amelyek segítenek számunkra testreszabott tartalmat és hirdetéseket megjeleníteni, személyes információkat azonban nem tárolnak. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k használatát. További információ itt »
George Fletcher professzor Rethinking of Criminal Law című műve nagy hatással volt rám. Ennek eredményeképpen érdeklődésemet a büntetőjog alapelveinek általános újraértékelése felé fordítottam, különös tekintettel az 1990-es években e jogterületen végbement drámai változásokra. Nyilvánvalóvá vált számomra, hogy az alkotmányos alapelvek ugyanúgy döntő hatással vannak az anyagi büntetőjogra, mint ahogyan a büntetőeljárás szabályait is megújították. E könyv először a (de)kriminalizáció kettősségét vizsgálja: a büntetőjog annak meghatározásával, hogy mely magatartások büntetendőek, korlátozza és egyben ki is terjeszti az emberek cselekvési szabadságát. E munka felveteti azt a kérdést is, hogy bár az értelmezés a normának a címzett általi felfogásától függ, a büntetőjogi normáknak legalább két különböző címzettje van: egyrészt az állampolgár, akinek alkalmazkodnia kell a normákhoz, másrészt az, akinek a normákat érvényre kell juttatnia. Az értelmezés a normák univerzalitásának függvénye. Az
Épp nincs olyan üzlet, vagy webáruház a globalplazán, ahol ez a termék kapható. Lent mutatjuk a nagyon hasonló termékeket, nézd meg:
LEGALITÁS A VÁDPADON - AZ... ár és hasonló termékek
LEGALITÁS A VÁDPADON - AZ ANYAGI BÜNTETŐNORMÁK LEGALITÁSÁNAK ELMÉLETI ELEMZÉSE jellemzők
George Fletcher professzor Rethinking of Criminal Law című műve nagy hatással volt rám. Ennek eredményeképpen érdeklődésemet a büntetőjog alapelveinek általános újraértékelése felé fordítottam, különös tekintettel az 1990-es években e jogterületen végbement drámai változásokra. Nyilvánvalóvá vált számomra, hogy az alkotmányos alapelvek ugyanúgy döntő hatással vannak az anyagi büntetőjogra, mint ahogyan a büntetőeljárás szabályait is megújították. E könyv először a (de)kriminalizáció kettősségét vizsgálja: a büntetőjog annak meghatározásával, hogy mely magatartások büntetendőek, korlátozza és egyben ki is terjeszti az emberek cselekvési szabadságát. E munka felveteti azt a kérdést is, hogy bár az értelmezés a normának a címzett általi felfogásától függ, a büntetőjogi normáknak legalább két különböző címzettje van: egyrészt az állampolgár, akinek alkalmazkodnia kell a normákhoz, másrészt az, akinek a normákat érvényre kell juttatnia. Az értelmezés a normák univerzalitásának függvénye. Az