Mezőgazdaság és agrárviszonyok az ókori Rómában

A klasszikus antikvitás idején a gazdasági élet alapvetően a földművelésre épült. Ez az alapvető ágazat sajátos, arisztokratikus értékrendjét mindvégig megőrizte. Az ókori Rómában a legnagyobb dícséretnek a "jó földműves, derék gazda" minősítés számított. A rómaiak különös ragaszkodással viseltettek a földjük iránt, számukra a legfontosabb eszközök a kard és az eke lettek, a karddal megszerzett földjüket ekével művelték. Az agrárszakírók fennmaradt munkái tanúsítják, hogy a földművelők mindezt gonddal és szakértelemmel tették. Megértették ugyanis és a gyakorlatban is érvényesítették azt az alapvető elvet, miszerint a sikeres gazdálkodáshoz három dolog szükséges: tőke, hozzáértés és a munka szeretete. A szakírók munkáiban mindehhez sokoldalú, alapos és szakszerű tanácsokat adtak, fennmaradásukat is annak köszönhették, hogy azok írásait folyamatosan használták. A középkori kolostori gazdálkodáshoz az ókori villa- gazdaságok mintaként szolgáltak, ilyen módon megőrződtek és beépültek az európai kultúra alapjaiba az antik gazdasági ismeretek, tapasztalatok és módszerek.