MI PEDIG ITT MARADTUNK

Albert Gábor regénye egyszerre számvetés, korrajz és pikareszk regény. Annak a nemzedéknek számvetése, amely az elmúlt ötven-hatvan év lélekpusztító korszakának egyszerre volt szenvedő alanya, és az ezt követő változásnak magatartásával előkészítője, némileg kiprovokálója is. Többen külföldre menekültek, sokan az életben maradásért feladták, `elvesztették` az értékbe vetett hitüket, cinikussá váltak, mások viszont az értékek védelmében az életüket vesztették el. A regény történetének szálai a tizenkilencedik századba nyúlnak vissza, hogy aztán a pikareszk regények hirtelen váltásával romantikus rekvizitumok (középkori fegyverek, páncélzatok) közt találjuk magunkat. A könyv - a regény eszközeivel - azoknak állít emléket, akiket az előbb említett `folyamat` felmorzsolt, és a jellemek, embersorsok felidézésével azokról szól, akik mindezeket a megpróbáltatásokat túlélték. A ...mi pedig itt maradtunk azonban nemcsak számvetés, korrajz és pikareszk regény egyszerre, hanem áttételesen igazság